Történetek

Anabell Hernández és Marc Bartra egy évig alkottak egy párt, a fiatal lány botor félrelépése azonban szakításhoz vezetett. A lány nehezen tudja magát túltenni a focistán, Marcot azonban a gyűlölet hajtja és képtelen megbocsátani a lány tettét. 4 év telt el, hosszú hónapok, mire újra közel érezheti magához. Milliónyi perc a hiányában, ezernyi nap nélkül. Ana nem tud szabadulni az emlékektől, mintha még mindig a metróállomás peronján állna, akárcsak azon a hűvös, barcelonai éjszakán, amikor a világ apró szilánkokra hullott a kezében, vérző sebeket hagyva. "Csak ennyit tudott suttogni, szüntelenül, minden erejét összeszedve: ne engedj el. Nem engedhetsz el újra. "   

FEJEZETEK
II.
III.
IV.- EPILÓGUS



Nem akarta. Mindennél jobban ki akarta verni őt a fejéből, nem akarta érezni a vágyat, amitől egész teste felforrósodott, a bódító illatot, ami egy perc alatt a hatalmába kerítette. Szabadulni akart a láthatatlan láncoktól. Olivia Rubio, Pilar Rubio kishúga a kezdetektől igyekezett távol tartani magát a spanyol klasszistól. Egy óvatlan, kettesben töltött perc képes volt azonnal lángra lobbantani a parazsat, az érzékek eltompultak, elveszítette az irányítást. A buta, naiv kislány pedig egy pillanat alatt megtanulta, mekkora hatalommal bír a férfi felett egyetlen pillantásával. Egy gyengéd csók és máris a lábai előtt hever...és újra hatalmába keríti a bűnös, égető vágy. 


HAMAROSAN



cafuné (br.portugál) - gyengéden végigfuttatni az ujjunkat valakinek a haján
A riói olimpia egyeseknek egy álom teljesülése, másoknak azonban az életben maradást jelenti. A favellákat hónapokkal a rendezvény előtte felkereső kerítők elképzelhetetlen összegeket ígérnek a fiatal lányoknak, akik ki akarnak törni a mély szegénységből. Isabel Lima, a brazil főváros árvaházának lakója két férfi áldozatául válik, s a félelmén végül felülkerekedik a jobb élet utáni vágy. Augusztusban, mindössze 16 évesen, csekély angol tudással és annál nagyobb rettegéssel szeli a Vila mimosai piros lámpás negyed utcáit arra várva, hogy a rémálomként megélt nyomornak egy röpke estével véget vessen. Nem tudja azonban, hogy az igazi lidércnyomást éppen ez az éjszaka jelenti. A pokol tornácán táncolt, esetlenül és védtelenül, ahonnan csupán egy biztos kéz ránthatja vissza.
HAMAROSAN

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése